történelmi személyiségek

Vay nevet viselő család első ősét 1312-ben említik a források. A középkor századaiban a Vay család ősi fészkeként hallunk a nagyközségről. A főnemesi család a település földbirtokosa volt; valószínű, hogy a község neve után vették fel a családnevet. A család leszármazottjai egészen az 1944. őszéig éltek Vaján, a kastélyban.A főnemesi család egyik kiemelkedő tagja Vay László volt, aki az 1370-es években váradi püspök; míg a másik Vay Titusz, akinek hűséges vitézi tetteiért Zsigmond királytól címert kap a család 1418-ban. A legenda arról is beszél, hogy Vay Titusz az 1396-os vesztes nikápolyi csatából élete kockáztatásával mentette meg királyát. Ezt a jelenetet ábrázolja a Vay Várkastély nagytermének mennyezet-freskója.A Vayak első címerén vízen által szökellő szarvast láthatunk, szájában fürt szőlőt tart, felette nap, hold és csillagok, a szarvas feje arany nyílvesszővel van átlőve. Vaja község központjában emelkedik a kétemeletes Vay várkastély.A következő századokból kevés írás maradt fent a településről és birtokosairól. A törököt kiűző háborúk, majd a Habsburg elnyomás évtizedeiben nőtt az elégedetlenség az itt élőkben is.A Vay várkastély a Rákóczi szabadságharc idején jutott fontos szerephez. A község legnevesebb földesura, Vay Ádám fiatalon a kuruc táborhoz csatlakozik, e cselekedetével kihívja maga ellen a császári udvar haragját. Majd testvéreivel együtt, II. Rákóczi Ferenc hívéül szegődik, leghűségesebb embereként végig kitart a nagyságos Fejedelem mellett. A fejedelem udvari marssallá, a senatus tagjává, a jászok és kunok főkapitányává nevezi ki. A szabadságharc vezérlő fejedelme két ízben is járt Vaján (1703, 1711) és fontos tárgyalásokat folytatott a kastélyban. A szabadságharc bukása után Vay Ádám a fejedelmet követte a bujdosásba, és 1719-ben Danzigban halt meg. A szabadságharc kezdetén a vajaiak közül is sokan állnak a szabadság kibontott zászlaja alá.