Vinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.x

Ez a weboldal sütiket használ a helyes működéséhez, valamint személyre szabott tartalmak megjelenítéséhez. Ön az oldal böngészésével beleegyezik a sütik használatába. További információ

Értettem

Tisztelt Látogató!

 

Ez az weboldal ún. sütiket használ bizonyos szolgáltatások biztosításához,  harmadik fél által anonim módon gyűjtött látogatási statisztikák készítéséhez, illetve célzott hirdetések megjelenítéséhez. A Google által gyűjtött adatokról egyebek mellett itttájékozódhat.

 

A sütik kis méretű adatcsomagok, fájlok, melyeket a legtöbb böngésző alapbeállítás szerint automatikusan fogad és tárol az Ön gépén, illetve visszaküldi az adott weboldal meglátogatásakor. Természetesen Önnek bármikor módja van böngészőjében a sütik törlésére, letiltására, szükség esetén újbóli engedélyezésére. Mindazonáltal a sütik letiltásával oldalunk számos funkciója nem használható. Így például, de nem kizárólag, nem használható webáruházunk, nem tud fórumunkban hozzászólást írni, szakértőinkhez kérdést intézni. Ön az oldalunk böngészésével elfogadja a sütik használatát, amennyiben letiltotta azokat, tudomásul veszi, hogy bizonyos szolgáltatások nem vagy nem megfelelően működnek.

 

Népszerűbb böngészők beállításairól az alábbi oldalakon olvashat:

 

Chrome

 

Firefox

 

Internet Explorer

Vaja - Az Ősi Város

Vaja - Az Ősi Város

 

 

 

Az írott források egy 1280 körül kelt oklevélben említik először, amikor IV. (Kun) László király a Szatmár-megyei Vaja (Woya) földjéből az örökös nélkül elhalt Bonyka fia Ivánka részét Máté fia Gábornak és Asteus fia Miklósnak adományozta. A többi vajai nemes ez ellen tiltakozott. A királynak az volt a kikötése, hogy az adományozott föld határait ne a vajai nemesek jelenlétében járják meg, hanem más szomszédokkal. A későbbi Vay nevet viselő család első ősét 1312-ben említik a források. A középkor századaiban a Vay család ősi fészkeként hallunk a nagyközségről. A főnemesi család a település földbirtokosa volt; valószínű, hogy a község neve után vették fel a családnevet. A család leszármazottjai egészen az 1944. őszéig éltek Vaján, a kastélyban.A főnemesi család egyik kiemelkedő tagja Vay László volt, aki az 1370-es években váradi püspök; míg a másik Vay Titusz, akinek hűséges vitézi tetteiért Zsigmond királytól címert kap a család 1418-ban. A legenda arról is beszél, hogy Vay Titusz az 1396-os vesztes nikápolyi csatából élete kockáztatásával mentette meg királyát. Ezt a jelenetet ábrázolja a Vay Várkastély nagytermének mennyezet-freskója.A Vayak első címerén vízen által szökellő szarvast láthatunk, szájában fürt szőlőt tart, felette nap, hold és csillagok, a szarvas feje arany nyílvesszővel van átlőve. Vaja község központjában emelkedik a kétemeletes Vay várkastély.A következő századokból kevés írás maradt fent a településről és birtokosairól. A törököt kiűző háborúk, majd a Habsburg elnyomás évtizedeiben nőtt az elégedetlenség az itt élőkben is.A Vay várkastély a Rákóczi szabadságharc idején jutott fontos szerephez. A község legnevesebb földesura, Vay Ádám fiatalon a kuruc táborhoz csatlakozik, e cselekedetével kihívja maga ellen a császári udvar haragját. Majd testvéreivel együtt, II. Rákóczi Ferenc hívéül szegődik, leghűségesebb embereként végig kitart a nagyságos.Fejedelem mellett. A fejedelem udvari marssallá, a senatus tagjává, a jászok és kunok főkapitányává nevezi ki. A szabadságharc vezérlő fejedelme két ízben is járt Vaján (1703, 1711) és fontos tárgyalásokat folytatott a kastélyban. A szabadságharc bukása után Vay Ádám a fejedelmet követte a bujdosásba, és 1719-ben Danzigban halt meg. A szabadságharc kezdetén a vajaiak közül is sokan állnak a szabadság kibontott zászlaja alá.A majtényi fegyverletétel után nyugodt hétköznapok következtek Vaja életében. Az 1700-as évek végén készült összeírások 99 lakóházat és 650 lakost említenek. Az e korban II. József uralkodás idején, 1786-ban készült katonai térképen világosan kirajzolódik, hogy a község úgynevezett útmenti falu (a Nyírbátoron át Debrecenbe vezető út mentén fekszik). A község központja kiszélesedik, orsós faluközpontot alkot. Itt található a már említett várkastély, a református templom és parókia, valamint itt volt az iskola is. A jobbágyfelszabadításkor a falunak 1002 lakosa volt, de földesurai csak a Vayak voltak. A XVIII-XIX. század fordulóján tehát jelentős mértékben gyarapodott Vaja lakossága. Ezzel párhuzamosan növekedett a  kereslet az élelmiszer, a ruházati cikkek és egyéb áruk iránt. Ezért 1836-ban gróf Vay Ábrahám vásártartási engedélyt kért a település számára a Helytartótanácstól, ami a mezővárosi jog elnyerését is jelentette. A mezővárossá válás feltételei nagyrészt adottak voltak. Az 5000 holdnyi területű határ 1786-tól rendezett. A vármegyei csatorna megépítésével egyidőben elkészültek az utakat keresztező vízelvezetőkre a hidak, a közlekedés télen-nyáron biztonságosnak ígérkezett. Járható út vezetett minden Vaját környező faluból a mezővárosba; de könnyen elérhető volt a vajai vásár (vagy ahogy a 80 éven felüli lakosok ma is emlegetik a „vaji vásár”) Csengerből, Fehérgyarmatról, Nyírbátorból, Mátészalkáról és Vásárosnaményból is.Szabolcs Vármegye a vajai vásárszabadalom kérvényezésekor külön is felvette a kapcsolatot Szatmár és Bereg Vármegyékkel, szorgalmazva a Nagydobosra és Vásárosnaményba vezető utak megújítását. Mind a két megye pozitívan reagált a megkeresésre, a helytartó tanács illetékesei pedig a mezővárosi rangot és az évi három országos vásár tartását az első benyújtott kérelemre engedélyezték.Ez a rangemelkedés természetesen e földesurak jövedelmét emelte elsősorban, részben a vásárpénzek bérleti díjával, részben a magasabb összegért bérletbe adható korcsma-és húsmérésből származó jövedelmekkel. A városi rang azonban a lakosságra is jó hatással volt. Az áru- és pénzforgalom növekedése mellett magával hozta a közigazgatás fejlődését, a 12 forintig terjedő büntetésnek a település választott testülete előtti elsőfokú megítélését, a jegyzőtartás kötelezettségét, az évenkénti főbíró- és esküdtválasztást. Ugyanakkor szorosabbra fogta az itt élők közötti szolidaritást, elősegítette a megyével,  az államhatalommal a földesúrral kapcsolatos ügyek intézésének önállósodását.

 

                                                                                          

 

 

Az új helyzet az iskoláztatás fellendülését, a helyi közlekedési-infrastruktúra felelős kezelését, és állandó javítását, a vásárba vezető utak rendezését és karbantartását, a mezővárosi közbirtokosság- közös legelő, mezővárosi apaállatok gondozása, útmenti fák ültetése, a közerdő kezelése számon kérhető működtetését hozta magával. A mezővárosi jogállással kapcsolatos feladatok és felelősségek nem voltak teljesen ismeretlenek Vaján. A református presbitérium működését kellett az akkoriban még majdnem homogén kálvinista vallású település világi dolgaira is kiterjeszteni. Ezt hamar megszokták, és sikeresen gyakorolták a vajaiak. Művelt, hivatásának és a közösségnek élő lelkészük, jó jegyzőjük volt, akik szívükön viselték a település és lakossága emelkedésének ügyét.A vásárok tartása ráébresztette a piaci gazdálkodás lehetőségeire is a lakosokat. Búzát, rozsot, kétszerest (a búza és rozs keverékét), a lovak számára zabot, feltűnően sok főzelékfélét (borsót, lencsét), tengerit vetettek. A kender is, de főleg a len fontos terméke volt Vajának. A XIX. század közepén a Magyar Királyság települései fölött szemlét tartó Fényes Elek a szarvasmarha tenyésztés mellett éppen ezt a két rozsnövényt tartotta említésre méltónak településünkkel kapcsolatban. A század elejétől a szorgalmasabb és gondosabb gazdák már külön tilolóházat vagy tilolócsűrt építettek a rozsnövények feldolgozására. A len és kender kinyüvése (a földből tövestől együtt való kihúzgálása) után a földekre ráhajtották  delelni vagy éjszakázni a gulyát, csordát, kondát vagy juhnyájat, az így elhullajtott trágyával javítva a fölt termőképességét.A korabeli adatokból kitűnik, hogy Vaja paraszti, úrbéres lakossága, valamint földesurai felkészülve várták a polgárosodást. Rendezett portáik számba vehető jövedelmeik elkülönített és tagosított földjük volt. Földjeiket, házaikat, portáikat 1848-tól szabadon adhatták-vehették, örökíthették. Kálvinistaságuk meghatározó erejű magyarságtudattal párosult. Az ekkor már mezőváros múltjából korábban sem volt idegen a Habsburg-ellenesség. Ezért 1848. májusától nem kellett különösebben agitálni hogy rendre és időben kiállítsák a településre kivetett honvédkvótát. A szabadságharc idején négy sorozáson, sorsolással választották ki a honvédsereghez bevonuló legényeket.A törvényhatóságok, így Szabolcs vármegye területének és székhelyének 1876-os rendezése után, a megye településeit 7 járásba osztották. Vaja a Nyírbátori Járás része, sőt bizonyos értelemben székhelye lett, mert Vay István a járási főszolgabíró itt lakott. Vaja vásáraival és mezővárosi rangjával kapcsolatos iratok a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei levéltárban találhatók. 1886. június 27-én a XXII. tv. cikk megszüntette a mezővárosi státust, és Vaját helyzete és lakóinak száma alapján a kisközségek közé sorolta. Az 1880-as évek végétől az aprózódó telkeken nyomorgók és a földnélküliek sztrájkokkal hívták fel az ország figyelmét a tarthatatlan állapotokra. Az elégedetlen vajaiak a feles és harmados földek után járó terheket akarták mérsékelni. Bekapcsolódtak a Várkonyi István vezetteföldmunkás-mozgalomba. Mozgalmuk elbukott, a helyi nincstelenek egy része csak a kivándorlástól remélhette sorsa javulását. Az 1904-es útlevél-nyilvántartó adataiból tudjuk, hogy abban az évben 27-en kaptak egy évre kivándorlási útlevelet Fiumén át Amerikába. 1900-ban még csak 10 falubeli volt külföldön, 10 év múlva ez a szám 54-re nőtt, többségük sohasem tért haza.

 

 

 

 

 

Tájékoztató

 

Értesítem a Vaja tóparton élő lakosokat, hogy

  1. január 18-án /kedden/ az áramszolgáltatás szünetel.

 

Az E-On munkatársai a hiba kijavításán dolgoznak.

 

Kérem megértésüket!

 

/:Tisza  Sándor  Rajmund:/

polgármester


TÁJÉKOZTATÓ

 

Értesítem  a  Tisztelt  lakosságot,  hogy  a

 

Polgármesteri  Hivatalban

  1. 01. 18. napjától –  határozatlan  ideig

 

a  járványügyi  helyzetre  való  tekintettel

 

ügyintézésre  a  06/44-584-018  telefonszámon,

vagy  személyesen

a  Polgármesteri  Hivatal  ügyfélterében  van  lehetőség.

 

Kérem  a  Tisztelt  lakosság  megértését!

 

 

/:Tisza  Sándor  Rajmund:/

polgármester

 

 

 

 

 

top_3_2_1_16_sb1_2018_00018_c_fekvo_nyomdai.png

 

efop 1 5 3 16 2017 00022 c fekvo nyomdai konzorciumi név

 

top 5 3 1 16 sb1 2017 00009 c fekvo nyomdai

 

mfp falutabla sablon 50x60cm

 

efop 4 1 7

 

efop 4 1 7

 

1826031607 c fekvo nyomdai 1

 

 

  

 

 

 

 

 

 
 
 
 

Copyright © 2016. All Rights Reserved.